Ingyenes kiszállítás 22.000 forint feletti megrendelés esetén (szállítási módok).

Fermentáció a talajban

Baricz Zsuzsi2025-01-06

A talajban többféle fermentációs folyamat zajlik, amelyek kulcsszerepet játszanak a szerves anyagok lebontásában, a tápanyagok körforgásában és a talaj ökológiai egyensúlyának fenntartásában.

A talaj gazdag mikroorganizmusokban, mint például baktériumok, gombák, és más egysejtűek, amelyek anaerob körülmények között különféle fermentációs folyamatokat végeznek.

1.Tejsavas fermentáció

Mi történik?
A tejsavbaktériumok (pl. Lactobacillus fajták) a szerves anyagokat, mint például a cukrokat és egyéb szénhidrátokat, tejsavvá alakítják.

Hol történik?
Ez a folyamat akkor zajlik, amikor a talaj oxigénellátottsága csökkent, például vízzel telített talajban vagy anaerob környezetekben.

Fontossága:

A tejsav növeli a talaj savasságát, amely befolyásolja a növények számára elérhető tápanyagokat. Ezen kívül a tejsavbaktériumok számos jótékony hatással bírnak a talaj mikrobiológiai közösségére, mivel segíthetnek a kórokozók elnyomásában.

2. Alkoholos fermentáció

Mi történik?
Az élesztők és egyéb mikroorganizmusok a szénhidrátokat etanollá és szén-dioxiddá alakítják.

Hol történik?
A talaj vízben gazdag, oxigénhiányos részein, ahol a szerves anyagok lebontásához az anaerob környezet kedvez.

Fontossága:

Alkoholos fermentáció általában kisebb mértékben zajlik, de szerepet játszik a szerves anyagok lebontásában és a talaj szénkörforgásában.

Az etanol rövid távon energiát biztosít a talaj mikroorganizmusai számára.

3. Metánképző fermentáció (metanogenezis)

Mi történik?
A metánképző baktériumok, mint például a Methanobacterium fajok, a szerves anyagok lebontásakor hidrogén és szén-dioxid segítségével metánt (CH₄) termelnek.

Hol történik?
Anaerob környezetekben, mint például vízzel telített talajban, mocsarakban, és más oxigénszegény helyeken.

Fontossága:

A metánképzés segít a szerves anyagok lebontásában anaerob környezetekben, és szerepet játszik a talaj szénkörforgásában.

A metán ugyanakkor üvegházhatású gáz, így a metánképződést kontrollálni kell a talaj ökológiájának fenntartása érdekében.

4. Nitrogénciklus és denitrifikáció

Mi történik?
A denitrifikáló baktériumok (pl. Pseudomonas, Bacillus) a nitrátokat nitrogéngázzá alakítanak anaerob környezetben.

Hol történik?
A talaj oxigénhiányos részein, például vizesedő talajokban.

Fontossága:

A denitrifikáció segíti a nitrogén körforgását, mivel a növények számára elérhetetlen nitrátokat nitrogén formájában juttatja vissza a légkörbe.

Ez a folyamat fontos az ökológiai egyensúly fenntartásában és a talaj tápanyagtartalmának szabályozásában.

5. Fehérjék és aminosavak fermentációja (putrefakció)

Mi történik?
A putrefaktív baktériumok és gombák a fehérjéket és aminosavakat bomlasztják, miközben ammóniát, hidrogén-szulfidot és egyéb illékony kénvegyületeket termelnek.

Hol történik?
A talaj oxigénhiányos, szerves anyagokban gazdag részein, például az elhalt növények és állati maradványok lebontása során.

Fontossága:

A putrefakció fontos a szerves anyagok lebontásában, de a képződő ammónia és más vegyületek mérgezőek lehetnek, ha túlzott mennyiségben halmozódnak fel.

A denitrifikáció és más folyamatok segítenek a talajban felhalmozódott nitrogén vegyületek kiegyensúlyozásában.

6. Szulfát-redukció és kénciklus

Mi történik?
A szulfát-redukáló baktériumok szulfátokat redukálnak hidrogén-szulfiddá (H₂S).

Megj.: A levegőben ugyan nem történik fermentáció, viszont egyéb mikrobiális tevékenység igen: a levegőben számos baktérium, gomba, és egyéb mikroorganizmus található, amelyek különféle biológiai reakciókat végezhetnek. Például a spórák és gombák lebontják a szerves anyagokat, de ez főként aerob (oxigén jelenlétében történő) bomlás.

 

 

Hírlevél

A weboldal sütiket (cookie) használ az alapvető működés, valamint a jobb felhasználói élmény eléréséhez. Az oldal használatával elfogadja az Általános Szerződési Feltételeket, valamint az Adatvédelmi tájékoztatót. A süti beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.